Kemény József gróf és történész a 19. század első felében készített több hamisítványt, többek között Udvarhelyszék két Oláhfalujának 1301-es létét igazolandó. E két ,,oklevél” hatására keletkezett egy mítosz, mely román akadémiai körökben még ma is tartja magát, hogy Székelyföldön egykor komolyan szervezett román kenézségek léteztek. Erre ugyan csupán a két említett hamis oklevél a bizonyíték, melyek valótlan voltát román történészek is bebizonyították, mégis: jól hangzó mítosz. A történész feladata az, hogy lerántsa a leplet a hamisítványokról – ezt tette Hermann Gusztáv Mihály történész Az eltérített múlt című, több tanulmányt tartalmazó legújabb kötetében. Ellenkező hatásra törekvő hamisítványok is láttak napvilágot, ilyen a Csíki Székely Krónika például, mellyel szintúgy foglalkozik Hermann Gusztáv. Ez utóbbi számtalan irodalmi mű alapjául szolgált, többek között Jókai Bálványosvárának is, s ez az első ,,forrás”, melyben feltűnik a rabonbán kifejezés. /Váry O. Péter: Mítoszok és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
